Mindig luxuscikként gondolt a süteményekre, olyan dologként, amely gazdag és kövér embereknek valók, akik kedvtelésből kocsikáznak a parkokban. Clermont viszont művészetként beszélt a cukrászatról. Olyan hivatásként, aminek ugyanúgy megvan az alapja, a habarcsa, a téglái, mint más mesterségeknek.