Vetter spárga
Emlékeztek Bridget Jonesra, aki a recept szerint spárga helyett egy madzagot tett a levesbe? Nem ismerte a zöldségek királyát, és sokszor észlelem, hogy a magyar lakosság is a spárgát a madzaggal azonosítja, és hogy sajnos a magyarok között még mindig kevesen fogyasztják és szeretik ezt a zöldséget. Pedig sok hektárnyi spárgaföld terül el az Alföld homokos térségén. A minap, a szezon közepén a csengelei Vetter Spárgaföldön jártam, ahol fehér spárgát termesztenek, és amiről még mindig nagyon kevesen tudnak. Körbevittek a spárgaföldeken, láthattam friss hajtást, “spárgafát”, megnézhettem a spárga szedését, és az üzemet, illetve betekintést engedtek a magyar spárga piac világába.
Zöld vagy fehér spárga
A magyar spárga világhírű, és a boltokban kapható spárgák nem külföldi import termékek, hanem magyar termelőktől származnak (habár a címkéket érdemes figyelni.) A csengelei Vetter cég jelenleg 120 hektáron gazdálkodik kizárólag fehér spárgával. A Vetter spárga a vastag húsú fehér típusú, amely ugyanabból a holland magoncból bújik ki, mint a zöld spárga, de ebben az esetben nem engedik a napra a zöldséget, így nem kezdődik meg a fotoszintézis. A zöld és a fehér spárga közötti különbség nemcsak a kinézetükben, az ízükben és az elkészítésükben jelenik meg, de a termesztésében is: a zöld spárga kisebb költségvetésű, a megműveléséhez hektáronként egy ember elégséges, és nem kell fóliázni, illetve figyelni, úgy mint a fehér spárgát, aminél 1 hektár spárgához 2-2,5 ember szükséges. A zöld spárga egy kicsit igénytelenebb növény, mint a fehér társa, hiszen a zöldnek szinte mindegy a talaj formája, a fehérnek viszont fontos a puha homok. Emiatt nem lehet gépesíteni a szedését: a spárgát emberi erővel egy bökő segítségével szedik, mert a gép hiába vágja ki jól a zöldséget, ez a puha homok a gép második szedése után összeesne.
Termesztés
Az idei évben a meleg éghajlat miatt korán indult a spárga szezon, már március közepén úton voltak az első szállítmányok Németországba, Ausztriába és Svájcba. Emiatt a szezon vége sem lesz már a klasszikus június 24., hamarabb befejezik a betakarítását.
A spárga magonc formájában kerül Csengelére, amit Hollandiából vásárolnak. A magoncot a holland palántázók magról termesztik, és a magot az elültetését követő évben magoncként értékesítik a világ többi részére. A magoncot 1 méteres távolságra 25-30 cm mélyre ültetik, így egy spárga hossza betakarításkor elérheti az 50 cm-t is, és ilyen gyökér kezdeményről általában három spárga terebélyesedik ki. (Én korábban répaként képzeltem el a spárgát, mint egy gyökérzöldséget, de messze jártam az igazságtól.)
Egy idei ültetésű spárgaföldet is láthattam, aminek 2 év szükséges a megerősödéséhez, és a harmadik évben kerül rá a homokos bucka, azaz a bakhát, illetve a fólia, ami lassítja a spárgák kifejlődését, segítve, hogy megfelelő ütemben tudják szedni a zöldséget.
Egy szép egészséges spárgának a kellemes 18-20 fok szükséges, és ha annál magasabb a hőmérséklet, akkor a homokbuckákat takaró fóliát átfordítják a fekete feléről a fehér felére, (ezt teszik már a melegfront érkezése előtt is), és így lassítják spárgák gyors fejlődését.
Betakarítása
A napi betakarítást akként osztják fel, hogy egyik nap 50 hektáron 100 ember szedi be a friss árut, másnap pedig a másik 50 hektáron. Reggel 4 órakor kezdenek a spárgaföldeken, és a délelőtt folyamán 15-20 tonna nyers spárgát szednek be, amiből az osztályozás után 10 tonna spárga marad. Ez azt jelenti, hogy a beszedett spárgának 40%-a veszteség. A levágott részek nagyrészéből takarmány készül: a háziállatok takarmányként szívesen megeszik a spárgát, de szerencsére a vadak elkerülik a földeket. (Néha a nyuszik bele-beleharapnak a spárga koronájába, de nem ízlik nekik.)
A szedés után 2-3 órán belül a feldolgozóba kerül, ahol 2 fokos hideg vizet engednek a zárt ládákra, majd egy éjszakát pihen a hűtőben, és másnap kerülnek a feldolgozó szalagra, ahol gépek végzik a spárga megfelelő méretre vágását és osztályozását. A tökéletesen leszedett spárga hossza 22-24 cm és ebből a gép vágja le az első osztályú spárgát, ami 17-22 cm. Viszont ami ennél kisebb, azt a gép 12 cm-ig vágja le. A leszedett spárgát egy nap alatt feldolgozzák, és már viszik is Svájcba, Ausztriába illetve Németországba: azaz a szedést követő 3-4 napon belül már a külföldi piac polcain várják az ínyenc vásárlókat.
Spárga piac
A magyar piac évről évre nyit a fehér spárga felé, de a magyar embereknek még mindig nincs spárga evő kultúrája. Ha itthon mégis leveszik a polcról, akkor a zöld spárgát veszik szívesebben. Lidl, Spar üzleteiben már megtalálható a Vetter fehér spárga, és néhány pesti étterem is viszi szívesen, pl. a Mák, a Bock Birsztro, a Rosenstein étterem, de Szegedről senki nem érdeklődik a csengelei spárga iránt.
Kicsi zárt kör a spárgatermesztők világa, Rúzsán, Jakabszálláson, és talán még Baján van egy-egy jelentős terület. Korábban Tolna megyében, Tengelicén volt nagy spárgaföld, de azt is felszámolták. Németországban 30 ezer hektáron termesztenek spárgát, míg Magyarországon ez a szám mindössze kétezer hektár.
Spárga jótékony hatásai
Mi nagyon szeretjük a spárgát, szezonjában rendszeresen fogyasztjuk is, és nem csak pici sós vízben megfőzve, de rakott zöldségként, salátákban eper mellé, és baconba betekerve is igazi tavasz finomság. És a spárga nagyon egészséges is, jótékony hatásai közismertek.
Szabó Adrienn a Magyar Superfood c. könyvében (Boook Könyvkiadó, 2021.) is megemlíti a spárgát, mint magyar, szuperegészséges terméket: “Szupererő: A vérképzés miatt fontos vas, az immunrendszer működése miatt elengedhetetlenül szükséges cink, valamint a csontok egészségét és az agy működését támogató K-vitamin forrása.”
Spárga jótékony hatása: (forrás: spargainfo.hu)
– veseproblémák megelőzése (pl. vesekő)
– máj megbetegedései
– ízületi és reumás megbetegedések
– fizikai és szellemi fáradtság
– ásványianyag hiány
– szívritmus zavar (szapora szívdobogás)
– cukrok a vizeletben (cukorvizelés)
– cukorbetegség.
