Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Szeged egyik legkedveltebb cukrászdája, a Süti nem süti. Nem csupán a különleges süteményei és hangulatos légköre tette egyedivé, hanem Léhy Barbara és Blanka testvéri összhangja, elhivatottsága és vendégszeretete is. Az évek során a Tisza Lajos körúti cukrászda egy időre a Kelesztőbe költözött, ám most elérkezett a változás pillanata: a Kelesztő-Süti nem süti bezárja kapuit, hogy a történet visszatérjen oda, ahol minden elkezdődött. A kiskörúton egy megújult koncepcióval, friss energiákkal és az élő cukrászat megteremtésével folytatódik a Süti nem süti sikertörténete.
Az élő cukrászat és a hozzávalói
„A szezonalitás, és a ’farm to table’ kifejezések sajnos elhasználódtak az elmúlt években. Nem értjük már az igazi jelentését, csak szlogenekként használjuk a jobb marketing érdekében. Nekünk az a célunk, hogy a szezonalitás és a termelőtől az asztalig koncepció a legmélyebb értelmében megvalósuljon. Számunkra fontos, hogy igazi kapcsolatot ápoljunk a termelőkkel, és azoktól vásároljunk, akiknek bízunk a növény- és állat gondozásában” – nyilatkozik az alapvető változásról Blanka.
Élő cukrászatként definiálják műhelymunkájukat, aminek az első gondolata az, hogy a termények valóban olyan termelőktől származzanak, akiknek szintén fontos a tiszta élelem, a földek vegyszermentességétől az alapanyagok kezeléséig. A zöldségek nagyrésze az Élőtanyától, Pekla Éváéktól származnak, ahol egy egész család életcélja, hogy tisztán a természet erejét használja a növénytermesztésben, folyamatos kísérletezéssel az alig három éve működtetett tanyájukon. A tejtermékek Szentesről érkeznek a Béni családi gazdaságból, akik ugyanezen természetléptékű elveken gondolkodnak, legeltetett jersey teheneiket maguk nevelik, fejik, tejtermékeiket ők állítják elő, teljesen adalékmentesen, szeretettel. A tojások és egyéb állati eredetű termékek kisgazdáktól érkeznek a cukrászdába. Ezek felhasználásához ugyanúgy léteznek szabályozási lehetőségek, mint a bolti termékek esetében – bár ez olykor több adminisztrációval járhat. Mivel azonban a tulajdonosok számára nem a bio címkék, hanem maga az életfilozófiájuk, és a személyes élő kapcsolat a termelőkkel a meghatározó, minden szükséges lépést megtesznek, hogy utánajárjanak, megoldják a kihívásokat, és megvalósítsák elképzeléseiket.
A másik aspektusa az élő cukrászatnak a kovászolás és fermentálás. „Ezzel további gondoskodó figyelmet adunk az elkészült ételeknek, és az érlelés által még tápdúsabbak és élettelteliek lesznek a sütemények. A teljes átállás kompromisszumok nélkül nem életszerű, ahogyan egy életmód váltás is csak lassan és kislépésekben igazán eredményes. Tehát kínálatunk egy része a régi Süti klasszikusokból áll majd, a másik pedig az úgy nevezett kultúrázott vagy fermentáló baktériumokkal érlelt édességekből. Harmadrészt pedig a frissen sült kovászos kenyerek is a polcokra kerülnek” – nyilatkozik Barbi, a cukrász.
Az élő cukrászat legfontosabb eleme pedig az emberi tényező. Az évek alatt egy szuper csapat gyűlt a testvérpár köré, akik tökéletesen kiegészítik egymást, és magukat egy mikroorganizmusként definiálják: mindig figyelnek a másikra, megtartják és felemelik egymást. Továbbá élő lesz, mert kapcsolódást jelent közvetlen a termelővel, a földdel és a vendégekkel. A korábban már szépen kialakult közösséget megtartják, ami most még szorosabban tud kapcsolódni – mind a család, mind a munka területén.
„A kijelölt cél a teljesen tiszta, élő, valóban tápláló betevő. Hétköznapi luxus. Pedig hétköznapi minimum kéne, hogy legyen. Ezek az alapanyagok szelídek, élve hagynak, élni hagynak. Az iparival ellentétben tápanyagban, életenergiában gazdag hozzávalókkal sütünk. És hogy igazán élő is maradjon mire a testetekbe töltitek, mi érleljük, fermentáljuk, kovászoljuk, mert tudjuk hogy ez igazi hozzávalója egy boldogvilág elejének.”
Fokozatosság
„Igyekszünk elhasználni a még a raktáron lévő egzotikus alapanyagokat, mint pl. a mangó, és egyelőre kompromisszumot hozunk olyan alapanyagok terén, mint a cukor, bár drasztikusan lecsökkentjük annak használatát, és az édesítést a természetétől fogva édes alapanyagokkal pótóljuk” – osztja meg velünk gondolatait Barbi.
Az árképzés során a tulajdonosok igyekeztek a vidéki árakra is odafigyelni, de ez még a kísérletezés részét fogja képezni. Igaz, hogy ezek az alapanyagok drágábbak, de a süteményeket kevesebb rezsivel lehet elkészíteni: kevesebb munkaóra, hűtés vagy sütés, egyszerűbb szerkezet, mégis teljesebb íz lesz a végeredmény.
NYITÁS MÁRCIUS 1-JÉN
A Süti nem süti mögött egy elkötelezett törzsvendégközösség áll, akik feltétlen bizalommal követik Blanka és Barbara elképzeléseit. Bármit is álmodjanak meg, vendégeik biztosak benne, hogy az nemcsak értéket képvisel, hanem garantáltan finom is lesz.
Az Élőtanya zöldségkosár átvevő pont megmarad minden szerdán az üzletben, illetve a tanya magával hozott egy olyan termelői hálózatot, amin keresztül a mostani beszállítókat is megismerték, illetve lehetőséget teremt, hogy a cukrászdában használt környékbeli termékek megvásárolhatóak legyenek.
A Szövő programjaira továbbra is számíthatunk, ahova az ökológia és a pszichológiai témájú előadásokkal és könyvbemutatókkal várják az érdeklődőket, két hetente, a cukrászda zárását követően.
Személy szerint a női energiák miatt is szeretem Blanka és Barbi munkáját, ami körbeveszi a projektjeiket, és szimpatikus, hogy ők nem a címkék miatt valósítják meg az élő cukrászdát, hanem mert ők ebben hisznek. Miközben dolgoznak, sütnek-főznek, jól érzik magukat, és egy sikeres vállalkozás alapja, hogy ez a pozitív energia átragad a vendégekre.
