Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot.
Bill Gates
Koronavírus
2020 elején Kína Wuan tartományából elindult egy vírus. Akkor még nem értettük a hatását, és erejét. Majd 2020 márciusában Magyarország karantén alá került.
Otthon ragadtunk, iskolák, munkahelyek zártak be, baráti beszélgetések is a zoomon keresztül zajlottak. Magány, félelem, bizonytalanság, maszk, kovász, sok beteg, még több halálest. Este nyolc órakor az ablakban álltunk, és tapsoltunk az egészségügyi dolgozókért, akik a korlátaikat átlépve küzdöttek minden egyes nap emberek ezreiért. A mai napig fel nem fogható, hogy mit éltek át az orvosok, az ápolók, a mentősök…
A koronavírus ellen oltás kellett, de gyorsan. Nem volt idő 4 évet várni – ,mint általában egy vakcinára.
2020 januárjában, a koronavírus világkörüli útjának kezdetével egy időben Wuan tartományból a világ több kutatója megkapta a Covid 19 vírus genetikai szekvenciáját, és elkezdődött a hajsza az idővel. A kutatók között volt többek között Karikó Katalin, magyar származású, szegedi egyetemen végzett kutató is, akinek 40 éves munkája teljesedett ki aznap: a módosított mRNS alapú vakcina kifejlesztésével az elsők között sikerült harcba szállnia a koronavírus ellen. A több mint ötvenezer ellenőrzésen átesett BioNTech/Pfeizer Covid-19 mRNS oltás végül 2020 november 8-án működőképes vakcina lett. Másnap Karikó Katalin nevével lett tele a világsajtó.
Karikó Katalin: Áttörések – életem és a tudomány
Karikó Katalin kalandos életét a kisújszállási nádtetős házból a világsikert jelentő oltásig az életrajzi könyvéből ismerhetjük meg. A könyv Magyarországon két napra a Nobel-díj elnyerését követően, 2023. október 4-én jelent meg.
Karikó Katalin 1985 óta amerikai lakos, így a könyvét eredetileg a második anyanyelvén, angolul írta, és a magyar fordítási jogokat a Helikon kiadó vásárolta meg. “Az eredetileg angol nyelven írt könyvet Fenyvesi Anna egyetemi docens, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Angol-Amerikai Intézet vezetője fordította magyarra. A memoár tudományos témájú részleteit Karikó Katalin egykori csoporttársa, a Szegedi Tudományegyetem – az egykori JATE – biológia szakján diplomázó, az SZBK Növénybiológiai Intézet tudományos tanácsadójaként dolgozó Szabados László lektorálta.” (Újszászi Ilona írása, az u-szeged.hu honlapról)
A könyv magyarországi bemutatójára október 11-én került sor, az MTA székházban (amit itt meg is nézhettek), és Horvát János szavaival élve ez az életrajzi könyv, olyan mint egy jó magyar népmese: kezdődik egy boldog vidéki gyermekkorral, majd a szegedi egyetemi évek után a főhősnő vállára veti a hamuba sült pogácsát, és elindul a nagyvilágba. Sok hátráltatás, megpróbáltatás, csalódás és nagy találkozások után rátalál a szerencse, és elnyeri a jutalmát. (A könyv a Nobel-díj elnyerését még nem tartalmazza.)
A könyv nem egy száraz életrajzi regény tele adatokkal, évszámokkal, tényekkel, hanem egy izgalmas kalandregény, és női sors bemutatása országokon, kontinenseken átívelve. A kitartásról, az elhivatottságról, karrierről, családról és az összetartó szeretetről, egymás támogatásáról.
A történet eleje különösen tetszett, a történelmi Magyarország bemutatása, amit magyarként akként olvastam, hogy a világ más részein milyen érdekesnek találhatják az amerikaiak vagy akár a japánok a magyar hagyományokat, pl.: a disznóvágást vagy a kolbász elkészítését, illetve a névnapi hagyományokat. Az egyik ilyen névnaphoz, a november 25-ei Katalin-naphoz tartozó hagyomány, hogy Karikó Katalin édesanyja elkészíti lánya kedvenc süteményét, a lúdláb tortát. Az a megtiszteltetés ért, hogy kézhez kaptam a receptet, és 2023. november 25-én elkészíthettem a lúdláb szeletet. Miközben azt falatoztuk, sok jó ember társaságában a memoárt is kibeszéltük.
A boldog gyermekkort követő fejezetek a szegedi egyetemi évekről, a kutatási módszerek elsajátításáról, és a szerelmi szál megjelenéséről szólnak. A kedvenc részem volt, hiszen magam előtt láttam a helyszíneket, ismerősen csengtek a szegedi kutatók nevei (pl. Duda Ernő), és a 80-as évek Dóm tere is kellemesen érintett. Illetve a főhősnő életkorában járok, és azonosulni tudtam a gondolataival, a megélt kételyeivel.
“Nem kell azt gondolni, hogy a kemény munka és a boldogság egymással ellentétes dolgok. Nem kell azt gondolni, hogy az ember a szabad idejében nem ismeri meg az örömöt. Ezek a szegedi évek életem legboldogabb évei közé tartoztak.”
Együtt izgultam a főhősökkel, mikor Amerikába kiértek. A történet betekintést enged egy kétszeres olimpiai bajnok nevelésébe, egy amerikai álom megszületésébe, és a kutatómunka buktatóiba. A kutatásokról szóló rész számomra kicsit száraz és érdektelen volt, viszont az utolsó fejezetben, a koronavírus megjelenésénél értelmet nyert az a sok biológia szakszó, és a magyarázatok is kerek egésszé álltak össze.
Az utolsó fejezet: a koronavírus megjelenése, és annak leküzdése. Amikor Karikó Katalin kitartása az mRns kutatása mellett értelmet nyer, és 40 év alatt egy elismerést sem kap – jó szót is alig, – majd egy év leforgása alatt több, mint 100 díjban részesítik. És a Nobel-díj kimaradt a könyv végéből.
“Ha van szuperképességem akkor az mindig is ez volt: az akarat, az igyekezet és a kitartás: keményen és módszeresen dolgoztam, nem hagytam abba.”
Nobel-díj
Karikó Katalin 2023-ban, (Drew Weismann kutatótársával) az orvosi-élettani Nobel-díj elnyerésével büszkévé tette Magyarországot, és az alma materét, a Szegedi Tudományegyetemet. Elért eredményével ezrek életét mentette meg. 2023 júniusában a Friderikusz Podcastban akként nyilatkozott, hogy számára nem a díjak jelentik az elismerést, hanem hogy pl. egy idősek otthonában Karikó Katalin napot hirdettek, mivel az oltásokat követően mindenki életben maradt. Számára ez az igazi boldogság. Számunkra pedig ez az igazi szerénység.
Nagyon örülök, hogy elolvastam a könyvet, és nagyon megtisztelő, hogy egy Irodalmi Est keretein belül Karikó Katalin régi otthonában, az újszegedi Herman Ottó Kollégium könyvtárában, az édesanyja receptje által elkészített sütemény mellett kibeszélhettük a könyvet.
Köszönöm Újszászi Ilona a felkérést, Bobkó Anna a képeket, és mindenkinek, aki eljött.
