A cím nem elírás, hiszen ez a cikk nem a méltán híres makói hagymáról fog szólni, hanem egy hagymatermesztő család fiatal generációjának egy izgalmas, modern projektjéről: Kocsis Gábor a szülei hagymaföldje mellett az elmúlt éveket a pisztáciafáinak szentelte.
Történelmi pisztácia
A mangóval és a kesudióval távoli rokonságban álló pisztáciát a világ egyik legrégebbi gyümölcseként tartják számon, és történelmi jelentősége sem elhanyagolható. Jordániában található az 1500 éves Áldott Fa vagy híresebb nevén Sahabi Fa, amely egy Atlantic fajtájú pisztáciafa. A sivatag közepén álló hatalmas fát a mai napig egy fontos zarándok helyként tartják számon: ezen fa alatt pihent meg hosszú útja során Mohamed próféta, és egy arra járó karavánnal összetalálkozva a keresztény szerzetes felismerte benne a prófétaság jeleit. Ez a mozzanat indította el Mohamedet, hogy később az iszlám vallás isteni küldötteként tiszteljék.
A pisztácia Közel-Keletről indult, és több ezer év alatt hódította meg a világot. Az ókorban a kínai Selyemúton szállították a pisztáciát, és nem csak jól tarthatósága miatt volt közkedvelt áru, de a kereskedők is szívesen fogyasztották a hosszú utakon: vitamin és ásványianyag tartalma, valamint fehérjében és telítetlen zsírokban gazdag mivolta miatt akkor is, és a mai napig keresett nassolnivaló.
A pisztáciát a Bibliában is említik Mózes könyvében – itt érdekes megjegyezni, hogy a magyar Bibliában a pisztáciát diónak fordították, mert az 1500-as évek Magyarországán a pisztácia még ismeretlen volt. Hazánkban csak a 19. században jelent meg mind a “pisztácia” szó (német nyelvből átvéve), mind pedig a pisztácia, mint gyümölcs, egy különleges mediterrán finomság a jómódúak asztalán.
Pisztáciatermesztés Makón: egy új kezdet
Jelenleg Kaliforniában találhatunk jelentős nagyságú pisztáciaföldeket, de továbbra is számottevő export árú érkezik Iránból és Törökországból. Viszont érdemes figyelni az európai piacot is, mert Spanyolország feltörekvő pisztácia hatalom: a spanyol pisztácia kiválónak számít, és egyre nagyobb szerepet kap a nemzetközi piacokon is; jövője ígéretes, különösen, hogy a globális kereslet folyamatosan növekszik. Illetve egy makói gazdának, Kocsis Gábornak köszönhetően Magyarországon is beszélhetünk pisztácia termesztésről.
A fiatal makói gazda az első fáit kétéves korukban szerezte be, majd hosszas kísérletezés után saját kezűleg kezdte el beoltani a növényeket, mivel a pisztáciafák terméshozásához két különnemű fa oltására van szükség. Egy pisztáciafa termőre éréséhez minimum 5 év szükséges, és általában 15 év után beszélhetünk jelentős terméshozamról, azaz 20-50 kg/év pisztáciáról. Az első pár évben a fák még úgynevezett faiskolákban növekednek, ekkor még nagyon vízigényesek, viszont a megerősödés után, és a földbe való kiültetést követően a növény a mediterrán éghajlatot kedveli. Egy külföldi szakértői csoporttól bekért éghajlat-elemzés meglepően azt az eredményt hozta, hogy a dél-alföldi időjárás tökéletes a pisztáciának: meleg és száraz levegő, kevés csapadék, sok napsütés, magas páratartalom, és enyhe tél. És persze a sikerhez szükség van még a kitartásra, időre, és sok-sok tapasztalat-szerzésre.
A pisztácia, amit mi csak pörkölve, sózva fogyasztunk, fürtökben nő, mint a szőlő, mégis sokszor a termesztők a dióhoz hasonlítják: mint ahogy a diónak is a először a zöld héját látjuk meg, a pisztácia egy rózsaszínes réteget növeszt, amelyet az érés után elhagy, és alatta fedi fel magát a csonthéjas gyümölcs. A pisztácia nem a pörkölés során nyílik szét, hanem még azt megelőzően, a késő nyári, kora őszi betakarítás előtt betekintést enged a zöld belsejébe.
Az ókori hiedelem szerint a szerelmespárok a fa alatt állva, ha meghallották a pisztácia repedését, akkor hosszú boldog közös élet várt rájuk.
A cikk augusztus utolsó napjaiban került felvételre, és a termesztő öt év után először kóstolhatott meg egy zöld termést. Íze, mint egy nyers pisztáciáé – ahhoz hasonlítható, mikor még frissen a fáról leesve kóstoljuk a diót. Nyers, friss, és zöld.
A fiatal gazda hosszútávra tervez, jelenleg 100 pisztáciafa van a birtokában, és cseppet sem bánja, hogy még 10 évet kell várnia a nagy mennyiségű pisztácia terméshez: szeret nagyban álmodozni, és ha majd egyszer beindul a termés, akkor nem csak a magyar piacot szeretné magyar pisztáciával ellátni, de saját márkájú pisztáciakrémben is gondolkozik. A fiatal és vállalkozó kedvű gazda attól sem riad vissza, hogy a pisztáciafa 100 éves korában éri el a legnagyobb terméshozamot, hiszen ez egy hosszútávú befektetés, amely így módon színesíti a magyar gazdálkodás, különösen a makói földek sorsát.
