A történelmi jelentőségű váli Uradalom színes és izgalmas kulináris örökséggel rendelkezik: az 1900-as években a Dreher Jenő tulajdonában álló birtok a két világháború között élte mezőgazdasági aranykorát, amikor búzát, rozst, árpát termesztettek, és a szarvasmarha tenyészetük is országos hírű volt, akárcsak a tejüzemé. Az Uradalom területén található az a liofilizáló gép, amely Farkas Bertalan űrutazása során magával vitt élelmiszereket is tartósította. Továbbá a privatizáció óta a Vigh-család tulajdonában álló területen jelentős mennyiségű gombatermesztés zajlik, illetve a fiatal generáció az elmúlt években komló termesztésbe kezdett. Az Uradalom mindig egy lépéssel az adott korszak gasztro-trendjei előtt jár.
Dreher Jenő uradalma
Dreher Jenőnek a magyar sörgyártás egyik úttörőjeként számontartott Antal unokájának az 1930-as években több ezer hektárt tett ki egybefüggő, 7 községre kiterjedő birtoka, melynek egyik jelentős részét a váli uradalom adta. A Dreher-birtok növénytermesztése a kedvező feltételeknek köszönhetően nagy jelentőséggel bírt, és a korszakban jelentős fajták nemesítése is itt folyt. A jó minőségű legelők nyereséges és magas színvonalú szarvasmarha tenyésztést biztosítottak, és a korát megelőzve az állatok etetése és itatása gépesítve történt. Jelentős fejlesztés volt akkoriban a víztorony felállítása, amely a növények öntözését, és az állatok itatását könnyen és hatékonyan megoldotta.
A nagyléptékű, korszerű fejlesztések, a sokszínű mezőgazdaság szellemisége végigkíséri a hely történetét, kihasználását, széleskörű gazdaságát.
Az első magyar liofilizáló üzem története: Háborús örökségből innovatív gombafeldolgozás
A privatizációt követően Vigh László és családja a Vajda János Termelőszövetkezettől vásárolta meg a birtokot, majd egy liofilizáló gépet is beszerzett a piaci keresleti ingadozások kezelése, és a megmaradt gomba tartósítása céljából. Magyarországon ez volt az első zöldség-gyümölcs liofilizáló üzem, és a liofilizáló gép is történelmi jelentőséggel bírt: a gép a mondák szerint Németországtól, mint háborús jóvátételezés került Magyarországra. A liofilizáló gépet az 1940-es évek környékén, a második világháború idején fejlesztették ki, annak érdekében, hogy a német katonák tápanyagban gazdag, sokáig tartósítható élelmiszerekkel induljanak a frontra. Ennek a gépnek korszakalkotó jelentőségét tovább fokozza az a tény, hogy
állítólag ezzel készítették el Farkas Bertalan számára azt a gulyáslevest, amely ebben a formában kísérte őt az első űrutazására.
Ez a mai napig működőképes, de kevésbé korszerű gép az 1990-es években került az Uradalom területére. A Vigh-család eleinte ezt a gépet használta a gombák liofilizálására, azaz egy olyan tartósítási eljárást alkalmaztak, amely során a termékeket először lefagyasztották, majd a fagyasztott vizet vákuum alatt közvetlenül gőzzé alakították (szublimálták), így eltávolítva a nedvességet. A szóban forgó liofilizáló berendezést kb. két évtizedig használta a vállalkozás, de a gép és az eljárás elavultsága miatt annak leállítása mellett döntöttek. Jelenleg levegőn szárító berendezésekkel dolgoznak, és értékesítik a szárított egészségügyi gombákat, amely tevékenység az Uradalom fő profilja.
Uradalmi gombabirodalom: termesztés, feldolgozás és export
Az Uradalom területén működő családi vállalkozás jelenleg gombákkal foglalkozik, többek között gomba alapanyag gyártás, termesztésre kész termőblokk értékesítés, termesztés, feldolgozás (szárítás, darálás, csomagolás), szárítmány nagykereskedelem és kiskereskedelem. A váli víztorony melletti épületben főleg laskagomba található, míg a budafoki telephelyen különböző gyógygombák termesztése zajlik. A nyers gombákon túl szárított gombákat is exportálnak: a vállalkozás legnagyobb részét a pecsétgomba nevű gyógygomba termesztése adja, amelyet egy korszerű, kíméletes hőmérsékleten, levegőn szárító berendezéssel szárítanak, és szállítanak külföldi gyógyszeripari, illetve táplálék kiegészítőt előállító cégeknek.
A két területen összesen 3 tonna friss gombát termelnek évente, amelyből 4-600 kg gombát exportálnak.
Süngomba, ördögszekér gomba, laska gomba, csiperkegomba, shitake gomba mind megtalálható a színes palettán, és a Gombajó termékcsalád is az ő nevükhöz tartozik: otthon termeszthető gombakultúrákat értékesítenek, azaz bárki gombát termeszthet a saját otthonában, pincéjében egy láda gombakultúra megvásárlásával.
Uradalmi Sörmanufaktúra
Vigh Dávid, mint a fiatal generáció képviselője az Uradalom adottságait és nagyságát kihasználva egy izgalmas kísérletbe kezdett 2014 környékén: pár tő komlót ültetett. Az első kísérletezések során amerikai és európai fajtákat próbáltak, majd az évek során kitapasztalták, hogy melyek azok a komlófajták, amelyek bírják a magyar éghajlatot, és melyek azok a keserű vagy aroma komlók, amelyeket Dávidék szívesen fogyasztanak.
Így vált az Uradalmi Sörfőzde a komlótermesztés újjáélesztésének egyik úttörőjévé, és hosszú távú célja lett, hogy minőségi, hazai komlót termeljen, és évi egyszeri alkalommal saját, friss komlós sörrel jelenhessenek meg a piacon, ezzel támogatva a helyi gazdaságot és sörkészítési hagyományokat.
Az ültetvényen a külföldi fajták, mint Magnum, Cascade, Centennial, Chinook kifejezetten jól alkalmazkodnak a magyar éghajlathoz, és megfelelnek a nemzetközi minőségi elvárásoknak is. Ezen túl a magyar fajták is szépen visszakúsznak a magyar komlótermesztés világába, így az Uradalmi Sörmanufaktúra területén megtalálható a bácskai komló és Bólyi F-8-as komló.
A komló egy kúszónövény, amely akár 5 méter magasra is felkapaszkodhat. Termését, a komlótobozokat, a telepítést követően 2-3 év elteltével hozza meg. Az első évben a növény gyökeresedik és erősödik, míg a második vagy harmadik évben kezd el igazán virágozni és komlótobozokat termelni. Az optimális terméshozam elérése azonban általában a 3-4. évtől várható. A komlótermesztés jelentős kézi munkát igényel, különösen a metszés és a szüret időszakában.
Fotó: Uradalmi Sörmanufaktúra
Dávidék a szüretet egyúttal egy szakmai rendezvénnyé emelték: a szüret közben kerekasztal-beszélgetéseket hallgathatnak a vendégek, akiknek a túlnyomó része üzleti partner (vendéglátóhelyek, kis és nagykereskedések), baráti és ismerős sörfőzdék, újságírók, bloggerek.
Az Uradalmi Sörfőzde úgy fejezi ki háláját a vendégek szüreti munkájáért, hogy október végén elsőként kóstolhatják meg a magyar komlóból készült sört. Idén 75 kg friss komló került leszüretelésre, amelyből a Monyo Brewing Co segítségével egy kollabb sör, a Hop Harvest készül – ami annyit jelent, hogy a Monyo adja a technológiát és a további szükségeses alapanyagot, míg az Uradalmi Sörfőzde adja a friss komlót. Egy kraft sör készül belőle, mely kifejezést a kézműves sörök modernebb, innovatívabb változatára használják, utalva arra, hogy a termékek magas színvonalat képviselnek és a globális sörtrendekhez igazodnak. További jellemzője még a kraft söröknek, hogy kisüzemi, független sörfőzdék állítják elő, akik nagy hangsúlyt fektetnek az egyedi ízekre, minőségre, kreativitásra és az alapanyagok megválasztására. Ezek a sörök szemben állnak az ipari, tömegtermelésű sörökkel, amelyek gyakran nagy sörgyárakban készülnek.
A Váli Uradalom egy feltörekvő szereplő a magyar komlótermesztés és sörfőzés világában, amely nemcsak a helyi gazdaságot és kultúrát erősíti, hanem a magyar komló nemzetközi hírnevét is építi.
